Ferences szerzetes, író, szerkesztő, a menekült magyarok papja, a nyugati magyar emigráció egyik meghatározó alakja.
A filozófiát Pápán, a teológiát Szombathelyen végezte, 1936-ban szentelték pappá. Egyházi szolgálatai mellett újságírással és tanítással is foglalkozott.
A II. világháborúban tábori lelkészi szolgálatot vállalt, majd egy súlyos sérülés után 1945 márciusában a menekülő hadikórházakkal együtt elhagyta Magyarországot. SS fogságba, majd amerikai fogságba esett. Németországban a magyar menekültek megsegítésére kórházat, iskolákat, lelkészi központot és Magyar Caritas Szolgálatot alapított (ez utóbbit 24 évig vezette). Teisingben Magyar Intézetet hozott létre dokumentációs központtal és nyomdával, ahol a Hídverők c. lapot adta ki, majd megalapította a Szabad Magyar Világ c. havi lapot is. Mindszenty bíboros szellemiségét következetesen képviselte az emigrációban.
Jogász, politikus. 1991–1994 között címzetes államtitkárként az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke, 1994–1998 között országgyűléis képviselő (MDF).
1989-ben alakult társadalmi szervezet, amely a tevékenységével a békés átmenetet kívánta segíteni.
Csengey Dénes (1953–1991) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, politikus, a rendszerváltás egyik emblematikus alakja. Tanulmányait Budapesten, hajózási szakközépiskolában végezte, majd évekig különféle alkalmi munkákból tartotta el magát: volt autószerelő, rakodómunkás, biztosítási ügynök és képesítés nélküli tanító is. 1977–83 között a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakán szerzett diplomát, 1978-tól kezdett rendszeresen publikálni, 1983-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. 1988–91 között a Hitel folyóirat szerkesztőségének tagja, 1990-től haláláig MDF-es országgyűlési képviselő volt. A rendszerváltás egyik ikonikus alakjaként tartják számon; személyes erkölcsi hitele, megalkuvást nem tűrő közéleti szerepvállalása és szónoki tehetsége révén vált kiemelkedő figurájává a demokratikus átmenetnek. Főbb művei között szerepel a Mélyrepülés (1986) zenés tragikomédia Cseh Tamással, a Találkozások az angyallal (1989) regény, valamint számos esszé- és publicisztikakötet. Mindössze 38 évesen, 1991. április 8-án hunyt el. Emlékét díj, szavalóversenyek és közterületek őrzik, a Digitális Irodalmi Akadémia 2020-ban posztumusz tagjává választotta.
Császár Nagy László (1948–) jogász újságíró, televíziós szerkesztő.
Bíró Zoltán (1941–) irodalomtörténész, tanár, politikus. 2013–2019 között a RETÖRKI alapító főigazgatója. Budapesten született 1941-ben. Pesterzsébeten nevelkedett. Politikai pályafutása a Magyar Demokrata Fórumhoz kapcsolódik, melynek ügyvezető elnöke volt. E mellett 1988. és 1992. között a Hitel című kéthetente megjelenő irodalmi és társadalmi, politikai lap főszerkesztője volt. Egyetemi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett, egyetemi doktori fokozatot a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián “A “harmadik út” és az 1945. utáni Válasz gondolatköre” címmel. Szegeden tanított a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán közel húsz éven át 20.századi magyar irodalom történetet. Legfontosabb kutatási területe Ady Endre költészete és a 20. századi magyar irodalom elsősorban történeti- eszmetörténeti vizsgálata, különös tekintettel a népi írók mozgalmára. Tíz önálló kötete jelent meg eddig és különböző kiadványokban, havi-, heti- és napilapokban több száz írása az irodalomtörténet vagy a hazai politika illetve a rendszerváltás tárgyában.
Néprajzkutató, muzeológus, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum volt főmuzeológusa, megbízott főigazgató-helyettese. Egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsészkarán végezte magyar-néprajz szakon, 1972-ben ugyanitt szerzett bölcsészdoktori címet. Több tanulmánya és könyve jelent meg Zala és Vas megye népi építészetéről, lakáskultúrájáról, a paraszti életformáról, népművészetről. Férje Für Lajos történész, az MDF alapítója, az Antall- és a Boross-kormány egykori honvédelmi minisztere volt.