Püski Sándor (1911–2009) a 20. századi magyar könyvkiadás és könyvkultúra meghatározó alakja volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1935-ben szerzett diplomát. Az egyetemi jegyzetek sokszorosításával alapozta meg későbbi kiadói pályáját. Szintén 1935-ben kötött házasságot Zoltán Ilonával, aki 2006-ban bekövetkezett haláláig hű társa volt mind a magánéletben, mind a könyvkiadásban. Könyvesboltját 1938-ban nyitotta meg, rá egy évre pedig megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, mely mindhárom műfajban kiváló szerzők munkáit jelentette meg. A háború alatt, 1943-ban rendezte meg a Soli Deo Gloriával közösen Balatonszárszón a később „szárszói találkozó” néven elhíresült Magyar Élet tábort. A találkozón a háború utáni útkeresés volt a központi téma. Ennek 50. évfordulóján, 1993-ban emléktalálkozót rendeztek ugyanott. Püski kiadóját 1950-ben államosították, őt magát 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték, ahonnan egy év után szabadult. 1966-ban Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront akkori főtitkárának közbenjárására kapott útlevelet. Feleségével 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kitelepülésük után nagyon nehezen indult meg a munka, kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel. 1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében, a 2. sugárúton az igen elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot. 1975-ben hozták létre a Püski Kiadót, gondozásában az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit adta közre. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház – amelyet 1984-ben cserélt át a 82. utcában egy nagyobbra – a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. 1989-ben tért vissza Budapestre, ahol feleségével a Krisztina körúton lévő könyvesháza a népi irodalom szellemi örökösei gyűjtőhelyének számít. Az alapító munkáját később fiai, Püski László és Püski István, valamint unokái Püski Attila és Püski Csaba segítették. Könyvkiadói profiljuk a régi, a Magyar Élet Kiadó idején közreadott kiadványaikat ismét megjelentették, de újabb műveket is kibocsátanak.
Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, Dunapataj nagyközség díszpolgára.
Vigh Károly (1918–2013) losonci születésű történész.
Andrásfalvy Bertalan (1931–) néprajzkutató, politikus, volt országgyűlési képviselő, volt művelődési és közoktatási miniszter.
Bíró Zoltán (1941–) irodalomtörténész, politikus. 2013–2019 között a RETÖRKI alapító főigazgatója.
- október 12-én alakult meg a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt,
majd még ez év decemberében egyesült az Agrárpárttal, így jött létre a Független Kisgazda Földműves
és Polgári Agrárpárt. A párt először 1931-ben jutott be a parlamentbe. A második világháború után
1945-ben ők nyerték meg a nemzetgyűlési választásokat abszolút többséggel, mégis koalíciós kormányt
kellett alakítaniuk a Magyar Kommunista Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Nemzeti Parasztpárttal.
A Kisgazda Pártot az 1950-es évek elejére a Rákosi Mátyás féle politika következményeként fokozatosan
felszalámizták, így a párt működése fokozatosan elsorvadt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
idején megindult a Kisgazda Párt újjászervezése, de ez a kezdeményezés a szabadságharc leverésével
hamvában elhalt. 1988. november 18-án a párt újjáalakult Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári
Párt néven. Az első szabad választásokon 1990-ben bejutottak a parlamentbe és a Magyar Demokrata
Fórummal és a Keresztény Demokrata Néppárttal koalícióra lépve részt vettek a kormányzásban. A párt
1994-ben és 1998-ban is bekerült a parlamentbe. 1998-ban a Fidesszel és a Magyar Demokrata Fórummal
koalícióban szintén részt vett a kormányzásban. A 2002. évi választásokon a párt jelöltjei nem jutottak be
a parlamentbe. Innentől a párt létbizonytalanságba és a megszűnés szélére került.
1989-ben alakult társadalmi szervezet, amely a tevékenységével a békés átmenetet kívánta segíteni.