Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, Dunapataj nagyközség díszpolgára.
- október 12-én alakult meg a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt,
majd még ez év decemberében egyesült az Agrárpárttal, így jött létre a Független Kisgazda Földműves
és Polgári Agrárpárt. A párt először 1931-ben jutott be a parlamentbe. A második világháború után
1945-ben ők nyerték meg a nemzetgyűlési választásokat abszolút többséggel, mégis koalíciós kormányt
kellett alakítaniuk a Magyar Kommunista Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Nemzeti Parasztpárttal.
A Kisgazda Pártot az 1950-es évek elejére a Rákosi Mátyás féle politika következményeként fokozatosan
felszalámizták, így a párt működése fokozatosan elsorvadt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
idején megindult a Kisgazda Párt újjászervezése, de ez a kezdeményezés a szabadságharc leverésével
hamvában elhalt. 1988. november 18-án a párt újjáalakult Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári
Párt néven. Az első szabad választásokon 1990-ben bejutottak a parlamentbe és a Magyar Demokrata
Fórummal és a Keresztény Demokrata Néppárttal koalícióra lépve részt vettek a kormányzásban. A párt
1994-ben és 1998-ban is bekerült a parlamentbe. 1998-ban a Fidesszel és a Magyar Demokrata Fórummal
koalícióban szintén részt vett a kormányzásban. A 2002. évi választásokon a párt jelöltjei nem jutottak be
a parlamentbe. Innentől a párt létbizonytalanságba és a megszűnés szélére került.
Hábel György (1922–2016) erdőmérnök, MÁV-főmérnök.
Író, újságíró, képkereskedő. Magyarországon repülőoktató volt. Első írásai vidéki lapokban, a Repülés című folyóiratban és a Fiúk Évkönyvében jelentek meg. 1965-ben Bécsben telepedett le, ahol képkereskedelemmel foglalkozott és a Szabad Európa Rádió bécsi tudósítója volt. Írásai jelentek meg az Irodalmi Újságban, a bécsi Magyar Híradóban, az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Kanadai Magyarságban, a Bécsi Naplóban. 1990-ben a Független Kisgazdapárt külpolitikai tanácsadója lett, 2010-ben 1956-os Emléklapot kapott.
Gyurgyák János (1956–) történész, könyvkiadó és szerkesztő.
Gál Péter (1960–) népművelő.
- december 21-én Egyházasrádócon született. Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta, ahol történelemtanári diplomát szerzett 1954-ben. Az egyetemen maradt tanársegédként, s az 1956-os forradalom alatt a Debreceni Forradalmi Bizottmány titkárának választották. Később emiatt internálták, rövid franciaországi emigrációját követően fizikai munkásként és később tanárként tudott elhelyezkedni. Ez 1964-től változott meg, amikor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa, később főosztályvezetője lett. Ezután először a nyíregyházi, majd az egri főiskolán, 1987-től pedig az ELTE BTK-n is taníthatott. Akadémiai doktori címét 1983-ban szerezte meg. 1974-ben a Milyen nyelven beszélnek a székelyek című írásáért szilenciumra ítélték. Részt vett a monori és a lakiteleki találkozókon. 1987-től tagja volt az MDF szervezői csoportjának, elnökségének, majd a párt köztársasági elnökjelöltjévé választották. Az 1990-es országgyűlésbe az MDF Vas megyei listájáról jutott be, rövidesen honvédelmi miniszterré nevezték ki. Nevéhez kötődik a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásának lebonyolítása, valamint a hadsereg átszervezése. Az 1994-es választásokat követően két évig az MDF elnöki tisztét is betöltötte, majd 1996-ban kilépett a pártból.