68 találat látható

Gyurgyák János (1956–) történész, könyvkiadó és szerkesztő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelem-néprajz-antropológia szakos diplomát 1981-ben. 1985-ben a szociológia szakot is elvégezte, majd 1986-1987 folyamán az oxfordi Nuffield College-ban tanult politikaelméletet. 1987-től az ELTE Bölcsészkarán politkaelméletet oktat. 1991-től az ELTE Jogi Karán, majd 1993-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanít.1985 és 1995 között a Századvég című folyóirat szerkesztője, 1994-ig a Századvég Kiadó vezetője volt. 1994-ben létrehozta és azóta is vezeti az Osiris Kiadót.

Író, újságíró, képkereskedő. Magyarországon repülőoktató volt. Első írásai vidéki lapokban, a Repülés című folyóiratban és a Fiúk Évkönyvében jelentek meg. 1965-ben Bécsben telepedett le, ahol képkereskedelemmel foglalkozott és a Szabad Európa Rádió bécsi tudósítója volt. Írásai jelentek meg az Irodalmi Újságban, a bécsi Magyar Híradóban, az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Kanadai Magyarságban, a Bécsi Naplóban. 1990-ben a Független Kisgazdapárt külpolitikai tanácsadója lett, 2010-ben 1956-os Emléklapot kapott.

Hábel György (1922–2016) erdőmérnök, MÁV-főmérnök. 1940–41-ben a Műegyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán tanult, ahol Teleki Pál hírszerző tisztjeként is tevékenykedett. 1942 tavaszán tömegtüntetést szervezett a soproni Volksbund ellen. A második világháború végén rövid amerikai hadifogság után, 1945-ben hazatért. 1956 után részt vett az országos vasúti sztrájk megszervezésében, tiltakozva az elfogott szabadságharcosok szovjetunióbeli deportálása ellen. Támogatta Janics Kálmán felvidéki magyarságot bemutató könyvének megjelenését, ellenezte a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítését. A Rákóczi Szövetség alapító tagjaként és a Magyarok Világszövetségének aktív tagjaként haláláig közéleti szerepet vállalt.

Pszichiáter, politikus, publicista. Az Antall-kormány alatt először népjóléti, majd az Antall-kormány és a Boross-kormány alatt külügyi államtitkár volt. 1990-től 2010-ig országgyűlési képviselő.

1930. október 12-én alakult meg a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt,
      majd még ez év decemberében egyesült az Agrárpárttal, így jött létre a Független Kisgazda Földműves
      és Polgári Agrárpárt. A párt először 1931-ben jutott be a parlamentbe. A második világháború után
      1945-ben ők nyerték meg a nemzetgyűlési választásokat abszolút többséggel, mégis koalíciós kormányt
      kellett alakítaniuk a Magyar Kommunista Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Nemzeti Parasztpárttal.
      A Kisgazda Pártot az 1950-es évek elejére a Rákosi Mátyás féle politika következményeként fokozatosan
      felszalámizták, így a párt működése fokozatosan elsorvadt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
      idején megindult a Kisgazda Párt újjászervezése, de ez a kezdeményezés a szabadságharc leverésével
      hamvában elhalt. 1988. november 18-án a párt újjáalakult Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári
      Párt néven. Az első szabad választásokon 1990-ben bejutottak a parlamentbe és a Magyar Demokrata
      Fórummal és a Keresztény Demokrata Néppárttal koalícióra lépve részt vettek a kormányzásban. A párt
      1994-ben és 1998-ban is bekerült a parlamentbe. 1998-ban a Fidesszel és a Magyar Demokrata Fórummal
      koalícióban szintén részt vett a kormányzásban. A 2002. évi választásokon a párt jelöltjei nem jutottak be
      a parlamentbe. Innentől a párt létbizonytalanságba és a megszűnés szélére került.

Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, Dunapataj nagyközség díszpolgára.

Kukorelli István (1952–) magyar jogtudós, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.