A társaság sokéves küzdelem után 1987-ben alakult. A Széchenyi Társaság célja, hogy névadójának örökségét alapul véve, felekezetre, világnézetre és pártállásra tekintet nélkül munkálkodjék Magyarország, a nemzet felemelkedéséért, szellemi erkölcsi és anyagi gyarapodásáért, mindenkor szem előtt tartva az egyetemes magyarság érdekeit.
Püski Sándor (1911–2009) a 20. századi magyar könyvkiadás és könyvkultúra meghatározó alakja volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1935-ben szerzett diplomát. Az egyetemi jegyzetek sokszorosításával alapozta meg későbbi kiadói pályáját. Szintén 1935-ben kötött házasságot Zoltán Ilonával, aki 2006-ban bekövetkezett haláláig hű társa volt mind a magánéletben, mind a könyvkiadásban. Könyvesboltját 1938-ban nyitotta meg, rá egy évre pedig megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, mely mindhárom műfajban kiváló szerzők munkáit jelentette meg. A háború alatt, 1943-ban rendezte meg a Soli Deo Gloriával közösen Balatonszárszón a később „szárszói találkozó” néven elhíresült Magyar Élet tábort. A találkozón a háború utáni útkeresés volt a központi téma. Ennek 50. évfordulóján, 1993-ban emléktalálkozót rendeztek ugyanott. Püski kiadóját 1950-ben államosították, őt magát 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték, ahonnan egy év után szabadult. 1966-ban Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront akkori főtitkárának közbenjárására kapott útlevelet. Feleségével 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kitelepülésük után nagyon nehezen indult meg a munka, kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel. 1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében, a 2. sugárúton az igen elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot. 1975-ben hozták létre a Püski Kiadót, gondozásában az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit adta közre. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház – amelyet 1984-ben cserélt át a 82. utcában egy nagyobbra – a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. 1989-ben tért vissza Budapestre, ahol feleségével a Krisztina körúton lévő könyvesháza a népi irodalom szellemi örökösei gyűjtőhelyének számít. Az alapító munkáját később fiai, Püski László és Püski István, valamint unokái Püski Attila és Püski Csaba segítették. Könyvkiadói profiljuk a régi, a Magyar Élet Kiadó idején közreadott kiadványaikat ismét megjelentették, de újabb műveket is kibocsátanak.
Pozsgay Imre (1930–2016) politikus, államminiszter. Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – Budapest, 2016. március 25.) magyar politikus, a késő Kádár-korszak és a rendszerváltás egyik meghatározó alakja. Paraszti családból származott, az ELTE Lenin Intézetében szerzett tanári oklevelet, majd fokozatosan emelkedett a pártapparátusban. 1976-tól kulturális miniszterként, majd 1980-tól művelődési miniszterként tevékenykedett, ahol élénk kapcsolatot ápolt az értelmiség „népi szárnyával". 1982-től a Hazafias Népfront főtitkáraként látszólag háttérbe szorult, ám ezt a pozíciót ügyesen használta reformpolitikusi bázisa kiépítésére. Támogatta az 1987-es lakitelki találkozót és a belőle kinövő Magyar Demokrata Fórum mozgalmat. Pályájának csúcspontja 1989 januárjában érkezett el, amikor a rádióban nyilvánosan „népfelkelésnek" minősítette az 1956-os forradalmat – ezzel érvénytelenítve a Kádár-rendszer egyik ideológiai alapkövét. 1988 júniusától államminiszterként a párt köztársasági elnökjelöltje lett, ám az 1989. novemberi népszavazáson mindössze 6404 szavazaton múlott, hogy az elnökválasztást a parlamenti voksolás elé helyezik – ezzel politikai jövője végleg megpecsételődött. Később universitásai tanárként tevékenykedett Debrecenben, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen. 83 éves korában hunyt el Budapesten.
1991-ben alakult civil szervezet, melynek célja a Páneurópa és a keresztény-szociális eszme és gyakorlat megvalósítása.
Pálmány Béla (1946–) történész, levéltáros. Az Országgyűlés Irattárának és Levéltárának volt vezetője. Alapító elnöke az MDF XI. és XXII. kerületi szervezetének, illetve a Rákóczi Szövetség alapítója és Ellenőrző Bizottságának elnöke.