Író, újságíró, képkereskedő. Magyarországon repülőoktató volt. Első írásai vidéki lapokban, a Repülés című folyóiratban és a Fiúk Évkönyvében jelentek meg. 1965-ben Bécsben telepedett le, ahol képkereskedelemmel foglalkozott és a Szabad Európa Rádió bécsi tudósítója volt. Írásai jelentek meg az Irodalmi Újságban, a bécsi Magyar Híradóban, az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Kanadai Magyarságban, a Bécsi Naplóban. 1990-ben a Független Kisgazdapárt külpolitikai tanácsadója lett, 2010-ben 1956-os Emléklapot kapott.
Jogász, politikus. 1991–1994 között címzetes államtitkárként az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke, 1994–1998 között országgyűléis képviselő (MDF).
1991-ben alakult civil szervezet, melynek célja a Páneurópa és a keresztény-szociális eszme és gyakorlat megvalósítása.
Andrásfalvy Bertalan (1931–) néprajzkutató, politikus, volt országgyűlési képviselő, volt művelődési és közoktatási miniszter.
Püski Sándor (1911–2009) a 20. századi magyar könyvkiadás és könyvkultúra meghatározó alakja volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1935-ben szerzett diplomát. Az egyetemi jegyzetek sokszorosításával alapozta meg későbbi kiadói pályáját. Szintén 1935-ben kötött házasságot Zoltán Ilonával, aki 2006-ban bekövetkezett haláláig hű társa volt mind a magánéletben, mind a könyvkiadásban. Könyvesboltját 1938-ban nyitotta meg, rá egy évre pedig megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, mely mindhárom műfajban kiváló szerzők munkáit jelentette meg. A háború alatt, 1943-ban rendezte meg a Soli Deo Gloriával közösen Balatonszárszón a később „szárszói találkozó” néven elhíresült Magyar Élet tábort. A találkozón a háború utáni útkeresés volt a központi téma. Ennek 50. évfordulóján, 1993-ban emléktalálkozót rendeztek ugyanott. Püski kiadóját 1950-ben államosították, őt magát 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték, ahonnan egy év után szabadult. 1966-ban Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront akkori főtitkárának közbenjárására kapott útlevelet. Feleségével 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kitelepülésük után nagyon nehezen indult meg a munka, kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel. 1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében, a 2. sugárúton az igen elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot. 1975-ben hozták létre a Püski Kiadót, gondozásában az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit adta közre. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház – amelyet 1984-ben cserélt át a 82. utcában egy nagyobbra – a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. 1989-ben tért vissza Budapestre, ahol feleségével a Krisztina körúton lévő könyvesháza a népi irodalom szellemi örökösei gyűjtőhelyének számít. Az alapító munkáját később fiai, Püski László és Püski István, valamint unokái Püski Attila és Püski Csaba segítették. Könyvkiadói profiljuk a régi, a Magyar Élet Kiadó idején közreadott kiadványaikat ismét megjelentették, de újabb műveket is kibocsátanak.