44 találat látható

Kukorelli István (1952–) magyar jogtudós, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.

Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, Dunapataj nagyközség díszpolgára.

Pszichiáter, politikus, publicista. Az Antall-kormány alatt először népjóléti, majd az Antall-kormány és a Boross-kormány alatt külügyi államtitkár volt. 1990-től 2010-ig országgyűlési képviselő.

Hábel György (1922–2016) erdőmérnök, MÁV-főmérnök. 1940–41-ben a Műegyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán tanult, ahol Teleki Pál hírszerző tisztjeként is tevékenykedett. 1942 tavaszán tömegtüntetést szervezett a soproni Volksbund ellen. A második világháború végén rövid amerikai hadifogság után, 1945-ben hazatért. 1956 után részt vett az országos vasúti sztrájk megszervezésében, tiltakozva az elfogott szabadságharcosok szovjetunióbeli deportálása ellen. Támogatta Janics Kálmán felvidéki magyarságot bemutató könyvének megjelenését, ellenezte a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítését. A Rákóczi Szövetség alapító tagjaként és a Magyarok Világszövetségének aktív tagjaként haláláig közéleti szerepet vállalt.

Író, újságíró, képkereskedő. Magyarországon repülőoktató volt. Első írásai vidéki lapokban, a Repülés című folyóiratban és a Fiúk Évkönyvében jelentek meg. 1965-ben Bécsben telepedett le, ahol képkereskedelemmel foglalkozott és a Szabad Európa Rádió bécsi tudósítója volt. Írásai jelentek meg az Irodalmi Újságban, a bécsi Magyar Híradóban, az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Kanadai Magyarságban, a Bécsi Naplóban. 1990-ben a Független Kisgazdapárt külpolitikai tanácsadója lett, 2010-ben 1956-os Emléklapot kapott.

Gyurgyák János (1956–) történész, könyvkiadó és szerkesztő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelem-néprajz-antropológia szakos diplomát 1981-ben. 1985-ben a szociológia szakot is elvégezte, majd 1986-1987 folyamán az oxfordi Nuffield College-ban tanult politikaelméletet. 1987-től az ELTE Bölcsészkarán politkaelméletet oktat. 1991-től az ELTE Jogi Karán, majd 1993-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanít.1985 és 1995 között a Századvég című folyóirat szerkesztője, 1994-ig a Századvég Kiadó vezetője volt. 1994-ben létrehozta és azóta is vezeti az Osiris Kiadót.

Gál Péter (1960–) népművelő. Gál Péter erdőmérnökként végzett, de hivatását a közösségépítésben találta meg. 1999-től 26 éven át dolgozott művelődésszervezőként Zamárdiban, ahol versbarát kört, alkotó egyesületet alapított, börtönmissziót szervezett, és 2004-ben útjára indította a Feltámadási menetet – amelyhez az évek során több mint hatszáz település csatlakozott.

1930. december 21-én Egyházasrádócon született. Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta, ahol történelemtanári diplomát szerzett 1954-ben. Az egyetemen maradt tanársegédként, s az 1956-os forradalom alatt a Debreceni Forradalmi Bizottmány titkárának választották. Később emiatt internálták, rövid franciaországi emigrációját követően fizikai munkásként és később tanárként tudott elhelyezkedni. Ez 1964-től változott meg, amikor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa, később főosztályvezetője lett. Ezután először a nyíregyházi, majd az egri főiskolán, 1987-től pedig az ELTE BTK-n is taníthatott. Akadémiai doktori címét 1983-ban szerezte meg. 1974-ben a Milyen nyelven beszélnek a székelyek című írásáért szilenciumra ítélték. Részt vett a monori és a lakiteleki találkozókon. 1987-től tagja volt az MDF szervezői csoportjának, elnökségének, majd a párt köztársasági elnökjelöltjévé választották. Az 1990-es országgyűlésbe az MDF Vas megyei listájáról jutott be, rövidesen honvédelmi miniszterré nevezték ki. Nevéhez kötődik a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásának lebonyolítása, valamint a hadsereg átszervezése. Az 1994-es választásokat követően két évig az MDF elnöki tisztét is betöltötte, majd 1996-ban kilépett a pártból.