44 találat látható

Aba Béla (1942–) alkalmazott grafikus, reklám- és arculattervező. Nyomdai szedést tanult, majd a lipcsei grafikai főiskola hallgatója volt. Mestere Albert Kapr. 1967-78 között a Magyar Hirdetőnél dolgozott, azóta szabadúszó tervezőként dolgozik. A Reklámszövetség nívódíját kétszer is kiérdemelte, először 1981-ben sajtóhirdetés, majd 1985-ben reklámfotó kategóriában.

Andrásfalvy Bertalan (1931–) néprajzkutató, politikus, volt országgyűlési képviselő, volt művelődési és közoktatási miniszter.

Arany Tibor (1933-2017). 1956-ban a Corvin közi harcok aktív résztvevője volt. A forradalom leverése után az USA-ba emigrált, New Yorkban telepedett le, és évtizedeken át magyar nyelvű rádióadásoknál dolgozott. Az 1956-os Világszövetség és a Pesti Srác Ösztöndíj Alapítvány kuratóriumi tagja. 2001 óta Magyarországon élt, munkásságát több kitüntetéssel ismerték el.

Bakos István magyar művelődéskutató, ellenzéki aktivista. 1980-tól a Bethlen Gábor Alapítvány kezdeményezője és szervezője. Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozó és az MDF fórumainak szervezésében, valamint a Hitel szerkesztésében. A Magyarok Világszövetsége főtitkáraként koordinálta az 1996-os millecentenáriumi programokat és a Magyarok IV. Világtalálkozóját. Alapító kiadója a Magyar Felsőoktatás (1991) és Magyar Figyelő (1995) c. lapoknak. Közreműködött a budapesti EXPO előkészítésében, valamint több emlékmű és szobor felállításában. Számos szervezet alapító tagja, kurátora és tisztségviselője, köztük a Lakiteleki Népfőiskola Alapítványé és a Magyar Örökség díj Bizottságáé.

Bíró Zoltán (1941–) irodalomtörténész, tanár, politikus. 2013–2019 között a RETÖRKI alapító főigazgatója. Budapesten született 1941-ben. Pesterzsébeten nevelkedett. Politikai pályafutása a Magyar Demokrata Fórumhoz kapcsolódik, melynek ügyvezető elnöke volt. E mellett 1988. és 1992. között a Hitel című kéthetente megjelenő irodalmi és társadalmi, politikai lap főszerkesztője volt. Egyetemi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett, egyetemi doktori fokozatot a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián “A “harmadik út” és az 1945. utáni Válasz gondolatköre” címmel. Szegeden tanított a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán közel húsz éven át 20.századi magyar irodalom történetet. Legfontosabb kutatási területe Ady Endre költészete és a 20. századi magyar irodalom elsősorban történeti- eszmetörténeti vizsgálata, különös tekintettel a népi írók mozgalmára. Tíz önálló kötete jelent meg eddig és különböző kiadványokban, havi-, heti- és napilapokban több száz írása az irodalomtörténet vagy a hazai politika illetve a rendszerváltás tárgyában.

Császár Nagy László (1948–) jogász újságíró, televíziós szerkesztő.

Csengey Dénes (1953–1991) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, politikus, a rendszerváltás egyik emblematikus alakja. Tanulmányait Budapesten, hajózási szakközépiskolában végezte, majd évekig különféle alkalmi munkákból tartotta el magát: volt autószerelő, rakodómunkás, biztosítási ügynök és képesítés nélküli tanító is. 1977–83 között a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakán szerzett diplomát, 1978-tól kezdett rendszeresen publikálni, 1983-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. 1988–91 között a Hitel folyóirat szerkesztőségének tagja, 1990-től haláláig MDF-es országgyűlési képviselő volt. A rendszerváltás egyik ikonikus alakjaként tartják számon; személyes erkölcsi hitele, megalkuvást nem tűrő közéleti szerepvállalása és szónoki tehetsége révén vált kiemelkedő figurájává a demokratikus átmenetnek. Főbb művei között szerepel a Mélyrepülés (1986) zenés tragikomédia Cseh Tamással, a Találkozások az angyallal (1989) regény, valamint számos esszé- és publicisztikakötet. Mindössze 38 évesen, 1991. április 8-án hunyt el. Emlékét díj, szavalóversenyek és közterületek őrzik, a Digitális Irodalmi Akadémia 2020-ban posztumusz tagjává választotta.